Sötétkapu

Alagút a Bazilika lábánál

Amikor a 19. század elején elkezdték építeni az új főszékesegyházat, a Várhegy keleti oldalát feltöltötték, és egy hatalmas rámpát alakítottak ki, amely a templom bejáratához vezet. Ennek során elbontották a középkori vár keleti árkát és sáncát. A rámpa alatt ma egy kisebb alagút, a Sötétkapu vezet át, éppen az egykori szárazárok nyomvonalán. A hossza nagyjából 90 méter.

Az építést 1824-ben kezdték, Rudnay Sándor érsek idején, két évvel a Bazilika alapkőletétele után. Az alagút elsődleges célja az volt, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsen a kanonoki házak és a szeminárium között, de egyben a Szentgyörgymező felé eső városrészt is összeköti a belvárossal. A déli bejárat fölött vörös márványba vésett latin felirat emlékezik meg az érsekről és az építés évéről. A nevét a világítás hiánya miatt kapta.

Mire figyelj?

• A Sötétkapu nem múzeum, hanem nyilvános átjáró, belépő nincs, bármikor átsétálhatsz rajta.
• Az alagúton autóforgalom is átmegy, ezért gyalogosan figyelj, különösen gyerekekkel.
• Bent valóban félhomály van, napsütésből belépve pár másodperc, míg a szemed hozzászokik.
• A kijáratoknál érdemes megnézni a falakat és a feliratot, a Bazilika felé pedig a rámpa és a templom oszlopcsarnoka jól fotózható.

Hogyan illeszd a sétádba?

A Sötétkapu jól kapcsolható a Bazilika látogatásához: ha a belváros felől, a Bibliotheca és a Pázmány Péter utca irányából jössz fel, rövid kitérővel átsétálhatsz rajta, és a túloldalon a Szent István tér felől érkezel a templomhoz. Így a Várhegy egy olyan részét is látod, amely mellett a legtöbb látogató elsiet, pedig a 19. századi nagy építkezés nyoma jól kiolvasható belőle.

Ha érdekel a vár védműveinek története, a Vármúzeum déli kapuja mellett az egykori árok egy nagyobb feltárt része is látható, az Északi rondella alatt pedig az árok utolsó megmaradt fala.

A Sötétkapu tehát inkább érdekesség, mint önálló program: néhány perc alatt átsétálsz rajta, de segít megérteni, mennyire átformálta a Várhegyet a Bazilika építése a 19. században.